Magas fát, vagy sövényt szeretne metszeni vagy permetezni?

Sokszor gondot jelent a kert tulajdonosoknak a magas fák, vagy magasra nyúló sövények metszése. Hívja csapatunkat, hogy speciális eszközeinkkel szakszerűen metszük le a szükséges ágakat, vagy permetezzük 10-12 magasságig.

Ajánlatkérés

Ágaprítás, zúzás

Tudja-e, hogyan használhatja fel kertjében a lemetszett ágakat?

Ősszel és tavasszal a fák és cserjék metszését követően nagy mennyiségű zöld hulladék keletkezik. Aki teheti, megfelelő aprítás után komposztálja a nyesedéket, hogy később azzal trágyázhassa kertjét. Másik lehetőség, ha nem tudjuk elszállítani a levágott ágakat, zúzógéppel aprítsuk fel, és a zúzalék akár kertjében a cserjeágyásokba is teríthető.

Munkában a nagy teljesítményű Caravaggi ágaprítónk.

Ajánlatkérés

– Európában nincsen még egy olyan ország, ahol ennyire magas a parlagfűvel szennyezett területek nagysága, mint nálunk, és ha továbbra sem teszünk semmit, akkor néhány éven belül népegészségügyi katasztrófával kell szembenéznünk – mondta Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyaroroszágért Egyesület elnöke.

Tudta Ön, hogy:

• 1,8 millió ember érzékeny itthon a parlagfűre.
• 15 ezertől 15 millió forintig terjedő bírságot kell fizetnie annak, aki külterületen nem irtja a parlagfüvet.
• 15 ezertől 5 millió forintig terjed a bírság belterületen

Cégünk vállal parlagfű mentesítést. A növényt mindenképpen virágzás előtt kell irtani, hogy ne szórhassa szét a virágport. A parlagfű vegyszeres gyom irtása csak a növény fejlődésének a kezdetén hatékony, amíg a magassága nem haladja meg a 10cm-t, ez az úgynevezett hatleveles állapot.

Tegyen környezete egészségéért, előzze meg a bírságot!


Ajánlatkérés

A parlagfű főbb jellemzői

A parlagfű (pontosabb nevén ürömlevelű parlagfű, Ambrosia artemisiifolia) a fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó, egyéves gyomnövény. Hazánkban nem őshonos, Észak-Amerikából származik. A növény 20-150 cm magas, de kedvező termőhelyen magassága a 2 métert is elérheti. Egyszeresen vagy kétszeresen szárnyasan összetett levelei –mint ahogy neve is mutatja– az üröméhez hasonlatosak. A levél megdörzsölve üröm illatú.
Ez a növény nyílt, bolygatott élőhelyeken fordul elő. Ismétlődő zavarás esetén jelenléte állandósul. Éppen ezért természet közeli területeken, jól beállt gyepekben nem jelenik meg.
A parlagfű Észak-Amerikában évezredek óta jelen van, pollenjét megtalálták egy hatvanezer évesnél idősebb lerakódásban is, Kanadában. Az első biztos adatok szerint Európában a XIX. század végén jelent meg, és a XX. század elejére meg is telepedett. Inváziószerű terjedése a második világháború után volt megfigyelhető. Magyarországon először 1888-ban észlelték, a XX. század közepére szinte az egész Dunántúlon elterjedt. Ezután rohamosan terjeszkedni kezdett, mára az egész országban előfordul, habár a fertőzöttség régiónként eltérő.
A parlagfű kétivarú egylaki növény, azaz a porzók és a termő külön virágzatban található, de egy növényen. Az Artemisia esetén a porzós virágok a növény csúcsán találhatóak, a termősek pedig lejjebb, a levélhónaljakban. Szélbeporzású növény, a pollenszóródás július közepén kezdődik. Pollenje aeroallergén, de a virágpor vagy maga a növény bőrgyulladást is okozhat. Egy hektár parlagfű egyetlen szezonban akár 66 kg pollent termelhet, amelyek több száz kilométeres távolságokba is eljuthatnak.
Mint gyomnövény is jelentős károkat okoz, mára a legveszélyesebb szántóföldi gyomnövénnyé vált. A mezőgazdasági terülteken a parlagfű borítása 5% körüli (közel 300.000 hektár).

http://fish.fomi.hu/termekekhonlap/projektek/parlagfu/terkep/keret.htm
Védekezés
A parlagfű terjedését több emberi tényező is elősegíti. Ezek a www.wikipedia.hu szerint:
•    Gondozatlan, elvadult területek gyarapodása
•    Gyomirtás elmaradása
•    Gyomirtási szakismeret hiánya
•    Nem minősített, gyomokkal fertőzött, vetőmag
•    Mezőgazdasági szerszámokkal, szállító eszközökkel a magok széthordása
•    Tarlókezelés elmaradása
E gyomnövény terjedése ellen kémiai vagy mechanikai módszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával lehet védekezni. A vegyszeres kezelés/irtás a mezőgazdasági terülteken terjedt el. A mechanikai védekezésbe három tevékenység tartozik: gyomlálás, kapás eltávolítás és kaszálás. Mindegyiknek alapelve, hogy ezeket virágzás előtt kell alkalmazni, hogy megelőzzük a magképződést, így a további terjedést. A kaszálás csak úgy hoz biztos eredményt, ha évente háromszor, 2 cm magasságban végezzük. További lehetőséget jelent a biológiai védekezés vagy a gyepesítés.
„A régiók és kistérségek szintjén a parlagfű mennyiségének vagy legalábbis káros hatásának csökkentéséhez a mezőgazdasági művelési, településrendezési, tájtervezési szempontok összehangolására van szükség.”

Országos parflagfű szennyezettségi térkép

Jogszabályi háttér

A 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről kimondja, hogy a földhasználó az adott év június 30. napjáig köteles a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, illetve ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig fenntartani. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, közérdekű védekezést rendel el a települési önkormányzat (külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal). Ebben az esetben a parlagfű-mentesítés költsége a földhasználót terheli, emellett növényvédelmi bírságot is fizetnie kell. A jogszabály nemcsak a termőföldre terjed ki, hanem az ország összes ingatlanára. Így e hatósági eljárás a települések belterületét, ipari és kereskedelmi létesítményeket, utakat és vasutakat is érint. Bizonyos feltételek mellett haszonnövény-állományban is elrendelheti a hatóság a védekezést. A törvény úgy rendelkezik, hogy „50. § (6) A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.” Azaz az egészséges környezethez való alkotmányos jogot a tulajdonjog elé helyezi.

Forrás:

Wikipédia
http://hu.wikipedia.org/wiki/Parlagf%C5%B1
Agrároldal
http://www.agraroldal.hu/parlagfu-vedekezes-jogszabaly_cikk.html
Szigetvári Cs., Benkő Zs.: Ürömlevelű parlagfű, In: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) (2004) Özönnövények, 337-359. o.
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

Parkfenntartás

Kevés a szabad ideje, és ami van azt szeretné pihenéssel, kikapcsolódással, feltöltődéssel tölteni?

A kert-, illetve parkfenntartás fontossága és szükségszerűsége azt a célt szolgálja, hogy a már megépített kert valóban a pihenésről, kikapcsolódásról, relaxációról szóljon.
A nem megfelelően ápolt kert számos bosszúságot, mérgelődést okozhat.

Ugye ismerősek : megint gyomos, sárga a fű, száraz ágak…

Hogyan lehet mindig szép a kertem?

Cégünk kertfenntartási részlege az Ön igényei szerint végzik az éves fenntartási munkálatokat. Különböző csomagajánlatunk közül választhat, de természetesen egyedi igényeket is kiszolgálunk.
Kérjen ajánlatot, hogy eldönthesse Önnek melyik a legmegfelelőbb:

Ajánlatkérés

Tudta-e Ön?

A megépített kert élő alkotóelemei: a dísznövények és a gyep folyamatos ápolást igényelnek. A folyamatos nem feltétlenül azt jelenti, hogy heti rendszerességgel kell kertészt hívnia, de bizonyos időközönként érdemes szakembernek látnia a gyepet és a növényeket, aki meg tudja mondani, hogy mikor – mit szükséges elvégezni ahhoz, hogy a megálmodott kertje mindig szép, harmonikus, egészséges maradjon! Érdemes azt a tényt figyelembe venni, hogy ha egy szezon kimarad a folyamatos fenntartásból (metszés, tápanyagpótlás, permetezés), akkor annak többe kerülhet a későbbi helyreállítása.

TALAJVIZSGÁLAT

A hatékony kertészkedéshez és gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük a talaj adottságait. Talajmintákat ma Magyarországon számtalan laboratóriumban vizsgálnak, több vállalkozás is foglalkozik ezzel.

Megkülönböztetünk fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatot. A fizikai vizsgálat során a talaj mechanikai összetételét, kötöttségét, szerkezetét, vízáteresztő képességét, nedvességtartalmát, stb. határozzák meg. A humusztartalom, a kémhatás, a mészállapot, a növényi tápanyagtartalom és egyéb talajkémiai adottságok analizálása a kémiai vizsgálathoz tartozik. A talajbiológiai vizsgálat során a talajlakó élőlények (baktériumok, gombák, egyéb mikro- és makroszervezetek) minőségi és mennyiségi meghatározása történik.

A talajvizsgálatok során megkülönböztetünk alapvizsgálatot és csak a talaj tápelemtartalmát vizsgáló mérést. Az alapvizsgálatba is beletartozik a tápelemvizsgálat, de emellett meghatározzák a humusztartalmat, a kémhatást, a kötöttséget és az összes só mennyiségét is. Ezt a vizsgálatot elegendő tízévente elvégeztetni. A tápelemvizsgálat a nitrogénre, a foszforra és a káliumra terjed ki. Ezt ajánlatos ötévente elvégeztetni.

Fontos, hogy a talajmintát trágyázás előtt vegyünk. Nem elég egyetlen mintát begyűjteni, mert az még kis terület esetén is félrevezető lehet. A kert különböző részeiről vegyünk mintát a talaj felső (20-25 cm-es rétegéből). A különböző helyekről vett talajmintát alaposan keverjük össze, és ebből legalább 1 kg mennyiséget tegyünk zacskóba, és címkézzük fel.

A talajvizsgálat eredményeit ismerve az adottságokhoz szabott trágyázási gyakorlatot alakíthatunk ki, vagyis pontosan annyi és olyan tápanyagot juttathatunk ki, amennyire és amilyenre a talajnak szüksége van. A vizsgálatból megtudhatjuk, hogy milyen beavatkozásokat szükséges tenni, azért, hogy javuljon a talaj termőképessége, így szebb és egészségesebb növényeink legyenek.

Ajánlatkérés